Gásadalur falu
Gásadalur település Feröer Vágar nevű szigetén található. A falu Vágar nyugati részén fekszik, a sziget legmagasabb hegyeinek ölelésében. 1940-ben a brit megszállás idején egy lépcsőt építettek a tengerparttól a faluig. Egészen 2004-ig amikorra is elkészült az alagút, csak a hegyeken keresztül lehetett megközelíteni a falut, így nem csoda, hogy lakossága mindössze néhány tucatnyira csökkent.
Gásadalur a legenda szerint egy Gasa nevű asszonyról kapta a nevét, aki a 12. században Streymoy (Feröer legnagyobb és legnépesebb szigete) nagy részét birtokolta. Ám elkövetett egy hatalmas bűnt, nagyböjt idején húst evett, vagyonát az egyház elkobozta, ezután költözött Vágarra.
Valószínűbb magyarázat, hogy a Gásadalur azokról a vadludakról kapta a nevét, melyek már régóta átutaznak a völgyön.
Feröer vagy Feröer-szigetek vulkanikus eredetű szigetcsoport félúton helyezkedik el Norvégia, Skócia és Izland között.Bár a Dán Királysághoz tartozik 1984 óta széles körű autonómiával rendelkezik.18 szigete egy kivételével mind lakott a lakosság ~ 50000 fő.
Ruwenzori hegyek
Az angol-amerikai újságíró és felfedező, Henry Stanley utolsó afrikai expedícióján, 1888-ban az Albert-tó délnyugati partján egy vizenyős, ködös helyen táborozott, amikor ritka látvány tárult a szeme elé.
Amint a köd délkeleti irányban feloszlott, "egy hóval borított hatalmas hegy körvonalait rejtő, különös formájú, elragadóan szép ezüstös felhő" kezdett előtűnni.
Stanley már korában hallott a Hold
A Föld szeme
szlovéniai karszt vidék
A Karszt-fennsík (szlovénül: Slovenski Kras) mészkőből épül föl, számos (több mint 8000) barlang, dolina, polje és búvópatak káprázatos látványa fogadja az idelátogatókat.
A szlovéniai Karszt-hegységről kapták nevüket a mészkőhegységek belsejében kialakuló látványos jelenségek, mint a kőzetoldódás, erózió, barlangmélyülés, cseppkövek képződése, dolinák kialakulása stb.
A karszt jelenség a mészkő és a víz kölcsönhatásaként jön létre, melyben a mészkő egyszerűen feloldódik. A szó eredete a szlovén kras, és az olasz crasso szóra vezethető vissza.
Ljubljanától 47 kilométerre, Postojna és Triest között elterülő postojnai cseppkőbarlang, Szlovénia leghosszabb ismert karsztvidéki barlangja és Európa egyik
















